Elérkezett a Wellcome party napja, amitől kezdve hivatalosan is megkezdődik a meló.Igazából az előző napokban a nagy többség már megismerte egymást, egész jó kis csapat alakult ki, azonban ez volt az első alkalom, hogy "hivatalosan" is találkoztunk, illetve amikor majdnem mindenki ott volt.

Az egész móka azzal kezdődött, hogy mindenki egyenként bemutatkozott, mesélt 1-2 dolgot magáról, majd elmondta az első benyomását Kínáról. Ezután egy ajándékcsere következett: mindenkinek egy kis ajándékkal kellett készülnie, amit majd a kihúzott személynek kellett odaadnia. Én tradicionális magyar őrölt paprika szettel készültem. Ajándékba meg tradicionális kínai húsgombócot kaptam, és mivel azóta még nem éreztem éhséget (mivel akárhova megyek, tömnek mint egy libát), ezért még nem kajáltam meg. Egy másik kedves munkatársam meg egy miniatürizált kínai fegyverkollekcióval lepett meg (aminek őszintén szólva jobban örültem), amire egyáltalán nem is számítottam. Még jó, hogy hoztam 1-2 tartalék meglepit, neki majd egy király magyar hűtőmágnást viszek (hátulján: made in China).

Az itteni kínaiakat általában nem az eredeti nevükön szólítunk, hanem az a szokás, hogy felvesznek egy nyugati nevet, mivel az eredetit (a különböző hangsúlyok miatt) mi csak nagyon nehezen tudjuk kimondani. Ezen alapon ők is kitaláltak mindenkinek egy kínai nevet, amit itt tudunk majd használni, ezzel is megkönnyítve a kommunikációt a helyiekkel. Szóval ezen naptól fogva a kínai nevem:
Amit úgy kell ejteni, hogy Lóng Tián Lán, és a "Sárkány", "Égbolt" és a "Kék" karaktereket tartalmazza. Igazából maximálisan meg vagyok elégedve, mert pl. az egyik srác a "gyönyörű virág" nevet kapta. Jó azt mondjuk elismerem, hogy azt kikötöttem nekik, hogy a sárkánynak mindenképpen benne kell lennie :P

Ez után következett "kötetlen szórakozás" rész, ahol a többiek megismerkedtek a különlegességünkkel, a pálinkával.

Elöljáróban annyit, hogy a kínaiak nincsenek nagyon hozzászokva az alkoholhoz. Náluk az "elmegyünk piálni egyet a hétvégén" azt jelenti, hogy lenyomnak max 2db 0,33 gyengített sört. Ehhez még hozzárakva egy 40 kg-os testalkatot, gyors mérnöki számítások után kijön az az eredmény, hogy egy kerítésszaggató feles után, úgy beállnak mint a gerely.

Az egy liter házi pálesz így egy röpke 20 perc alatt elpusztult, jó, mondjuk azért egy kicsit itatni kellett őket, de abban azért jó vagyok. Amikor elfogyott a pálinka, akkor jött a cseh srác a becherovkával, majd az I-re a pontot a német srác rakta fel nekik pár német sörrel.  Készült 1-2 elég mókás kép a buli alatt, de jövőbeli barátságunkra való tekintettel inkább nem pakolnám fel a netre. Mindenesetre másnap elég pozítív visszacsatolást kaptam a helyi srácoktól a "Hungarian Tradition Drink"-ről.

Ezt követően GM, a hosztunk, meghívott egy vacsorára engem és Yves-t. Egy hotpot étterembe mentünk vele is, ahol olyan szinten teleettem magam, hogy kaja után mozdulni se tudtam. Róla tényleg csak jókat mondhatok, a napokban pl. kaptunk tőle egy kínai írás gyakorló készletet. Ez után még elmentünk vele és a feleségével a helyi szupermarketbe segíteni a bevásárlásban, ahol csak lestem, hogy mik vannak. Meg is fogattam, hogy csinálok majd egy "A 10 legfurcsább dolog a kínai szupermarketekben" posztot.

Igazából miután körbenéztünk próbáltam megtalálni a családot, ami kb olyan nehéz feladat volt mint a "Találd meg Valdo-t" játék, azzal a különbséggel, hogy Valdo és az összes többi ember ugyanúgy néz ki :)

Zárásképpen még annyi, hogy sokan kérdeztétek (finoman vagy direkt), hogy hogy bírja a gyomrom a kínai kaját, minden oké-e, a válaszom ez a kép:

Úgy gondolom, hogy szerencsések vagyunk, mert a magyar gyomor mindent megemészt... nincs is ezzel semmi gond.