Elég sok idő telt el az utolsó bejegyzés óta. Azóta szerencsésen hazaérkeztem Pekingből és eltöltöttem az utolsó napjaimat Kínában, amik olyan töményre sikeredtek, hogy nem volt nagyon időm foglalkozni a bloggal... de ezt az űrt, most ezzel a bejegyzéssel pótlom.

Az egész egy röpke 22 órás vonatúttal kezdődött, de megérte, mert az ottlétem alatt nagyon sok érdekes dolgot tudtam megnézni, többek között a nagy falat. Na de nézzük a TOP10 képet...

Amikor ezt olvassátok valószínűleg már Pekingben vagyok, és éppen a Kínai nagy falat ostromlom... ha nem, akkor éppen egy kád jégben fekszek, miután kivették az értékes szerveimet a vonatút alatt :)

Ebben a kis posztban csak 1-2 képet osztok meg veletek, hogy mikkel múlattam az időt az utolsó héten...

A napokban sok izgalmas dolog történt: megmásztuk a város legmagasabb hegyét, belevetettük magunkat a kínai éjszakába és lezajlottak az utolsó munkanapok is. A következő 7 napban valószínűleg nem sokat fogtok rólam hallani, mert elutazok Pekingbe, de addig is lássuk, hogyan zajlott az utolsó munkanapom az iskolában.

Mind ahogyan azt már az előző írásban említettem, sikerült végre egy jó szállást találnom és lefoglalnom Brüsszelben, ahol a következő évemet azzal fogom tölteni, hogy megszerezzem a másoddiplomámat. Ma erről fogok 1-2 sort írni...

Végre elérkezett a nap, amire már nagyon régóta vágytam: látogatás Kína egyik legnagyobb vidámparkjába, a Chimelong Paradise-ban. Több-kevesebb rábeszélés után sikerült egy jó kis csapatot összeverbuválni, akikkel megostromoltuk a helyet. Sajnos ez vasárnapi nap volt az utolsó olyan nap, ami mindenkinek szabad volt, de azért én optimista voltam és bíztam benne, hogy mivel nyári szünet van, nem lehet majd annyira érezni a vasárnapi csúcsot a játékok előtti sorokban... sosem tévedtem még nagyobbat.

Kínai napjaimnak szerves része a közlekedés, ami általában a napomból 1 órát szokott elvenni, úgyhogy épp ideje, hogy erről is írjak egy keveset. GZ nagyon jó metróhálózattal rendelkezik, ezért utazásaim 95%-át a föld alatt teszem meg.

Ahogy ígértem, ma a melóról fogok mesélni egy kicsit: alapvetően 3 helyen zajlik a munka, a múzeumban, egy iskolában és egy gyermekkönyvtárban. Ezen kívül a feladatunk még, hogy különböző múzeumokat, történelmi helyeket megnézzünk, majd a készített lépekből és videókból egy összeállítást csináljunk… ami barátok közt szólva sem nevezhető munkának, inkább csak szórakozásnak, de ha egyszer ez kell nekik, én nem fogok ellenkezni :)

Mint ahogyan az előző bejegyzésben írtam, az elmúlt 3 napot Shenzhen-ben töltöttem. A tegnapi nap szerencsésen haza is érkeztem, azóta meló, meg egy kis túrázás is volt, de erről majd később. A blogot mostanában egy kicsit hanyagoltam, de a következő napokban majd igyekszem pótolni az elmaradt dolgokat.

Ezen héten is sok érdekes dolog történt, éjszakai városnézés, lakomák, múzeumlátogatások, kínai divatbemutató és meló is akadt bőven, szóval nem unatkoztam. Talán ennek is köszönhető, hogy mostanában elhanyagoltam a blogot. Mindenesetre erőt vettem magamon, hogy ma írjak egy bejegyzést, mert a következő 3 napra elutazok a közelben lévő Shenzhen nevű városba, ahol az ott lévő konferencia mellett, az óceánt is megcsodálhatom.

Ha jól emlékszem a legutóbb ott hagytam abba, hogy fáradtságot és másnaposságot figyelmen kívül hagyva ellátogattam a városi állatkertbe. A GZ állatkert a város szívében van, éppen úgy, mint nálunk, bár a Bp-i állatkert nagyobb és színvonalasabb. Ennek mondjuk az lehet a magyarázata, hogy van egy Bp nagyságú szafari park is a külvárosban.

A meló utánra szerencsére mindig lehet egy kis mókát becsempészni, így a napokban megnéztük a GZ múzeumot, majd egy gyors kaja után, az egyiptomi barátaink által szervezett buliba voltam hivatalos.

A napokban ellátogattam a helyi kikötőbe, megnézni a tengeri kaja (seafood) piacot. Igazából felülmúlta minden várakozásomat, nem is piacnak mondanám, hanem egy állatkertnek, ahol az állatokat meg is lehet kóstolni. 

A mai napi feladat eredetileg agyagozás lett volna, sajna a köcsöggyártó korong elromlott, így gyurmázással kell lekötni a lelkes fiatalság figyelmét. A délután meg elkezdődik az első kínai nyelv órám. Kaptunk egy lehetőséget az itteni egyetemtől, hogy ha van kedvünk akkor bejárhatunk. Úgy voltam vele, hogy miért ne, hagy ragadjon rám valami a koszon kívül is.

A mai nappal túl vagyok az első munkanapon, ami elég mozgalmasan telt. Végül meglett a végleges beosztásom is, átlagban elmondható, hogy péntektől-keddig dolgozok, a szerda és csütörtök elvileg pihi, azonban azokra a napokra is szerveztek nekünk "fakultatív" programokat, amíg elég izginek hangzanak. Három főbb helyszínen fogok majd melózni: Elsősorban a múzeumban, majd ezen kívül megyünk majd iskolákba és közösségi központokba is tanítani és előadásokat tartani. No, de az első napi feladat, hogy tartsunk egy előadást a múzeumot meglátogató gyerekeknek a hazánkról.

Elérkezett a Wellcome party napja, amitől kezdve hivatalosan is megkezdődik a meló.Igazából az előző napokban a nagy többség már megismerte egymást, egész jó kis csapat alakult ki, azonban ez volt az első alkalom, hogy "hivatalosan" is találkoztunk, illetve amikor majdnem mindenki ott volt.

Az elmúlt nap meglátogattuk a helyi jégpályát, ami az év minden napján üzemel, majd egy olyan étteremtípust próbáltunk ki (igen, megint kaja...), amit eddig még nem: az úgynevezett hotpot-ot.

Az előző napokban GZ városában meglehetett tapasztalni a monszun előszelét, mivel az elmúlt két napban folyamatosan esett az eső. Lelkes csapatunkat ez azonban nem tántorította el a városnézéstől, bár sok beltéri dolgot is csináltunk.

Az elmúlt két nap elég aktívra sikeredett. Mint ahogy már említettem, megjött a libanoni lakótársam Yves, illetve találkoztam pár munkatársammal. Európából eddig négyen vagyunk: egy cseh és egy német srác, egy ukrán leányzó és én, később meg majd egy srác fog még jönni Belgiumból. A többiek Egyiptomból, Malajziából, Törökországból, Szingapúrból, Indiából, Oroszországból és természetesen Kínából valóak. Pénteken és szombaton lesz az első melónk amikor is a múzeumban kell interaktív előadást tartani az országunkról, illetve másnap egy kézműves foglalkozást kell levezényelni. Az elmúlt két napban viszont a már megérkezett népekkel mászkáltunk erre-arra...

A mai a külvárosban jártam, egy „Kisfolyam-falu” nevű falucskában. Gyors reggeli készülődés után Owennel, Lily-vel és Sjin-nel találkoztam, majd egy bicó bérlése után neki is vágtunk a cangázásnak egészen faluig.

Az első napom nagyon gyorsan és tartalmasan elment. Meglepve tapasztaltam, hogy az időzónákban való ugrás (szép magyarosan: jet-lag) egyáltalán nem viselt meg, kb. ugyanúgy keltem és feküdtem mintha otthon lettem volna… ez mondjuk részben a gépen való alvásnak, részben a műszaki rajzok rajzolása közben elsajátított alvástól való függetlenségnek köszönthető… from now jet-lag is my bitch!