Végre elérkezett a nap, amire már nagyon régóta vágytam: látogatás Kína egyik legnagyobb vidámparkjába, a Chimelong Paradise-ban. Több-kevesebb rábeszélés után sikerült egy jó kis csapatot összeverbuválni, akikkel megostromoltuk a helyet. Sajnos ez vasárnapi nap volt az utolsó olyan nap, ami mindenkinek szabad volt, de azért én optimista voltam és bíztam benne, hogy mivel nyári szünet van, nem lehet majd annyira érezni a vasárnapi csúcsot a játékok előtti sorokban... sosem tévedtem még nagyobbat.

Az egész móka egy kicsit nyögvenyelősen indult, mert az első hullámvasútra 45 percet kellet várni, majd kiderült, hogy ez csak a sor volt, a fő-sorhoz. Mindazonáltal azt kell, hogy mondjam, hogy minden várakozással töltött perc megérte ezért:

Ez után összeszedtük a csapatunk maradék tagjait és folytattuk a "hinta-túránkat". Elég sok király dolog volt, amire többször is felültem volna, de a sor miatt erre nem mindig volt lehetőség. Azonban mindent ki tudtam próbálni ami erre érdemesnek találtatott, szóval nem panaszkodok. A legjobbakról egy kis összeállítás:

Az előző után ez volt még a másik nagy kedvencem:

A következő gördeszkához hasonló játékot nem Skyscraping Slide-nak, hanem inkább Diótörőnek kellet volna nevezni, nem is bántam, hogy csak egyszer tudtam felülni rá...

Ennek az átlagosnak kinéző "csobbanós" játéknak az volt a különlegessége, hogy a kis hajó egy akkora hullámot generált, hogy nem csak a benne ülők és a körülötte állók lettek teljesen vizesek, hanem az is aki látótávolságon belül volt:

Levezetésképpen beültünk egy 4D-s moziba megnézni a Jégkorszak 3-at.

A film túltett az eddigi 4D-s élményeimen, mondhatni már túl sok volt. A látvány nagyon király volt, a székek is mozogtak, spricceltek szemből hátulról, lábra, voltak buborékok is ami tényleg jó volt, de ami kellemetlen meglepetésként ért, az az a jelenet volt, amikor az egyik dínó beleharapott a másik seggébe, erre a szék ülőpárnájából egy hüvelykujj szerű valami csípett a seggembe... férfiasan bevallom, hogy majd összeszartam magam, hogy mi volt az, a film hátralévő része meg rettegésben telt, hogy mikor akar a dínó újra molesztálni.

Összességében szerencsénk volt, mert az az elején csak elszórtan volt eső, de 12-től megérkezett a tájfun, aminek hatására a családok hazamentek, és 6 után már 5-10 perc sorban állással meg lehetett úszni egy játékot. Igaz, hogy a nap végére a metróba úgy értem be, hogy csavarni lehetett a ruhámból a vizet, de teljesen megérte.

A héten sikerült elrendeznem az albérletet következő brüsszeli évemre, amit majd a következő posztomban bemutatok, a kutatóintézettel együtt, ahol a másoddiplomámat fogom írni.